Szolárfűtés

(nagy remények kis haszonnal)

Mindenképpen az egyik legkívánatosabb a medence melegítés világában, hogy a medencefűtés fenntartási költsége minnél alacsonyabb legyen.
A szolárfűtés tekintetében két dologra kell gondolnuk, a passzív és az aktív melegítés
Passziv melegítés a nap közvetlen hőjének felhasználása a medence vizének fűtésére (itt meg kell jegyezni, hogy a medence elhelyezkedésével akár 4-5 fokot is nyerhetünk a medence későbbi vízhörmérsékletén) Terészetesen minél több annál jobb elve érvényesül itt. Tehát ha úgy helyezzük el a medencét, hogy egész nap érje a nap fénye közvetlenül akkor terméseztesen melegebb vizet érünk el a nyári szezonban. Ha erre nincs lehetőségünk akkor adjunk előnyt a délelőtti napsütésnek. A tapasztalat az, hogy amelyik medencét délelőtt éri több napsütés az mindig melegebb less, mint azok melyeket a délutáni napsütés melegít.
Aktív melegítés esetén valamilyen segítséget hívunk.. A melegítés kiépítésekor mindenképpen érdemes azzal számolnunk, hogy legyen egy olyan elkerülő út (by-pass szelep, háromutú golyóscsap) melynek segítségével a már felmelegített (kívánt hőmérsékletet elért) medence vizét nem melegítjük tovább. Általánosságban elmondható, hogy a kiterített napkollektor akkor működik hatékonyan, ha eléri a medence felületének kb 2/3-át. Ettől függetlenül mindig azt javaslom az ügyfeleinknek, hogy kezdjenek egy 1-2 db fűtőegységgel, majd a tapasztalatok alapján ha kell növeljék a számukat, hiszen ezekben az egységekben az a jó, hogy  szinte korlátlan számban bővíthetőek. (persze érdemes számba venni a vízforgató méretét (akár az alulnyomás elkerülésében, akár a túlnyomás tekintetében, ami tönkreteheti a szolárszönyegeket). Amennyiben több egységet kötünk egy medencére akkor érdemes azt párhuzamosan kötni, tehát nem egymás után, hanem osztottan.
A szolár fűtés felszerelése a közeli háztetőre átalában megoldható, de mindenképpen gondolni kell itt is a szivattyú erejére, mert ha sok egymásba kötött szolárfűtés vagy túl magas a szolár fűtés elhelyezése akkor a medence visszaáramló vizének nyomása annyira lecsökkenhet, hogy a keringetés rovására megy a fűtés.

Az aktív melegítés jelenthet:
1. szolár szőnyeget,
2. csöves megoldást,
3. plexivel borított melegítő gúlát, panelt
4. vagy akár háztetőre épített profi napenergia kollektort

1) Szolár szőnyeg

Ez egy pvc vagy egyéb gumiötvözetű kiterített szőnyeg, melyen átkeringetjük a medence tiszta vizét, így a felmelegedett szőnyeg átadja az áramló (lecsökkentett áramló vízmennyiségen keresztül)  víznek a hőenergiát és az visszakering a medencevízbe. Egyértelmű hátránya, hogy a szőnyeg nincs védve a felületi légmozgás ellen, ami azt jelenti, hogy a legkissebb szélmozgás is lehűti a kollektor felületét, így jelentősen kevesebb hőt ad át az áramló medencevíznek.
Mindenképpen fontos megnézni a keringető szivattyúnk teljesítményét. Nagy szivattyú teljesítménnyel olcsóbb kategóriájú szolár matracot vásárolni,  intex szolár matracot (ami az egyik legkelndőbb termékünk), vagy Bestway szolár matracot, azt eredményezheti, hogy a matracokat a nyomás széthasítja és így használhatatlanok lesznek. Miután ez nem rendeltetésszerű használatnak minősül, ezért általában a gyártók a garanciális igényt visszautasítják. Csatlakoztatása könnyen megy általában 32-es gégecsővel gyorsan rá tudunk állni a csonkokra. Az Intex és a Bestway rendszerű melegítők minden olyen alkatrészt tartalmaznak, mely azonnal használhatóvá teszi a terméket. (amennyiben 32-es csővel (nem hollanderes) csatlakoznak a vízforgatóhoz.)

2) Csöves szolár tekercs

Általában a katerpillárisok elvén működő melegítő, mely tesztelt kipróbált rendszer. Vékony műanyag csövek vannak összehegesztve, hogy minél nagyobb felületen ére a napsütés, így minél több hőenergiát tudjon átadni az áramló víznek.  Könnyű telepíteni (általában 32-es gégecsőhöz gyorsan csatlakoztatható a ki és a bementi csonk is .
Alakjából adódóan nagyon sokan szeretik ezt a terméket. Gyakran rászerelik a szolártekercset a medence oldalára vagy a medence mellett áló kerítésre.
Egyértelmű hátránya amint az előző pontban is leírtam, hogy a felületi légmozgás azonnal lehűti a melegítő felületet, így nem tud elegendő hőenergiát átadni a medence vizének.

3) Plexivel borírtott melegítő gúla, panel

Ezek a melegítőek méretükben jelentősen kisebbek az előzőkben tárgyaltaknál (a szolár matracoknak nem kisebbek, de azokat jóval kisebb medencékre tervezték). Egyértelmű előnyük, hogy a plexi és a hőátadó fekete réteg között megszorul a meleg levegő, így folyamatosan széljárástól függetlenül átadja a meleget az áramló víznek. Mindenképpen hatékonyabb melegítésnek tartom az előző két kategóriában megemlített fűtési módszernél.
Hátránya, hogy a kis méretéből és alakjából adódóan a légtelenítést meg kell oldani. Ha egy rövid időre valamiért levegőt enged a rendszerbe a vízforgató akkor a levegő „kotyogni” fog a rendszeren belül. Ezt úgy tudjuk megoldani a legegyszerűbben, hogy a bemenő csatlakozás elé egy hattyúnyakban (a bemenő csonknál magasabb ponton egy légtelenítő szelepet szerelünk a rendszerbe. Ellenkező esetben a levegő buborék megragad a szolár gúla felső pontján, vagy a panel tetején.

A fenti 3 megoldásra jellemző, hogy a vízforgató biztosítja az áramlást, így érdmes a vízforató működését nappalra időzíteni. A tapasztalat, hogy amint a víz visszaáramlik a medencébe akkor olyan forró víz is kijöhet ami megégetheti az ember kezét. Azonban ez csak pár másodpercig tart. Ez a kollektorban lévő felforrododott víz kiáramálását jelenti, azután azonban egy pár tizedfokkal melegebb víz jön csak, amit általában a kéz érzőidegei nem észlelnek, de ettől függetlenül a medencefűtés működik.
Ezek a rendszerek 38 mm-es csatlakozással rendelkezek, így ahol 32-es gégecsőves a rendszer, ott érdmes 2 db átalakítóval számolni, hogy a 32-es gégecső keresztmetszetét megnöveljük a kívánt méretre.

4) A professzionális szolárkollektor.

Általában ezeke elszigetelt rendszerként működnek, melyek nagy felületen átveszik a nap melegét. Átalában ezek a rendszerek milliós nagyságrenűdek és ekkor beruházásnál már éredmes a ház használati melegvizét is erre a rendszerre kötni. Ennél a megoldásnál a tetőn melegített víz nem közvetlenül a medecnébe folyik, hanem a egy úgynevezett hőcserélőn keresztül adja át a meleget a medence vizének. A hőcserélőt mindenképpen az aknában kell elelyezni, ahová a „primer” oldalra befolyik a szolárkollektorból érkező meleg víz.

Ennél a rendszernél már van értelme annak, hogy egy komolyabb vezérléssel megmérjük a medence víz hőfokát és a csak akkor keringesse a szolárfűtés a melegvizet a hőcserlőbe (külön szivattyún keresztül) ha a medence vizhőfoka az elvárt hőfok alatt van.

Konklúzió

Személy szerint nem vagyok a szolárfűtés híve még akkor sem ha a fenntartási költsége alacsony. Az olcsóbb megoldásoknál mindenképpen manuális a rendszer szabályozása és túl drága lenne úgy automatizálni, hogy az a kényelmet szolgálja. Másrészről a nyári lehülések átal okozott medence melegítési igényt a szolárfűtés kizárólag csak úgy segíti, hogy a felmelegedés 3-7 napját meggyorsítja, mondjuk megfelezi. Így bár korábban használható a medence fürdésre, de semmiképpen nem nyújt azonnali (vagy nagyon gyors) megoldást a medence víz felmelegítésére.

Továbbá nem szabad elfeledkezni a medence takarás jelentőségéről. Amennyiben a medence vize szolártakaróval (bubis takaró) takarva van az jelentősen csökkenti a párolgási hőveszteséget és védelmet nyújt a hideg éjszakákon a környezeti hőátvétele ellen, így a medence vize nemcsak melegszik a szolárfűtésünkkel, de jelentősen kevesebb hőt veszít el párolgással és éjszaka.